A mindennapi életre rendkívüli hatással lehetnek a nemkívánt hangok, azaz a zajok. Nehezítik vagy ellehetetlenítik a pihenést és látszólag nincs kontrollunk felettük még akkor sem, ha kiszámítható időben, rendszeresen lépnek fel. Ebben a cikkben röviden áttekintjük a tipikus eseteket és azt, hogy milyen műszaki megoldások találhatók, ha esetleg a jogi lehetőségek már kimerültek vagy nem hatékonyak.
Tipikus esetek
Sokféle zajos szomszéd létezik a lakóktól az üzemekig, néhány tipikus példa még a teljesség igénye nélkül:
- Csapódó ajtók, hangos léptek
- Túl hangos zene, késő éjszakába nyúló házibulik, áthallatszó tévé vagy videojáték.
- Hangosan ugató kutyák vagy más háziállatok
- Zajos kerti munkák, lakásfelújítás
- Hangos műhely, üzem a szomszédban, esti zeneszolgáltatás
Általánosságban elmondható, hogy az ilyen problémák túlnyomó részének elő sem kellene fordulnia, ha az emberek jobban odafigyelnek egymásra és kondicionálva vannak a szoros egymás mellett élésre, illetve a megfelelő műszaki minőségű hangszigetelési, hangelnyelési és zajcsökkentési megoldások valósulnak meg az épületekben.
A zajos szomszédok egy része annyira zajos, hogy az már valamilyen szabályba vagy jogszabályba is ütközik, a fennmaradó részük viszont a jogszabályi előírások betartása mellett is zavarja a panaszost.
A megoldás érdekében az első lépésben azonosítani kell a zaj forrását. Ez nem mindig egyszerű: egy távol levő transzformátor, zajos üzem vagy a ház alagsorában levő valamelyik gépészeti berendezés megtalálása és azonosítása nem magától értetődő – ilyenkor a panasz ismeretében célszerű lehet méréseket is végezni. Ha a zaj forrása ismert, vagy egyértelmű, akkor elengedhetetlen a szomszédokkal folytatott lényegre törő, de udvarias, közös megoldást kereső, időben megkezdett kommunikáció.
Mivel a legtöbb esetben a zajos szomszéd részéről is felmerül egy jogos igény – szeretné a szerszámait használni, kutyát tartani, vendégeket hívni, tévét nézni, stb. –, meg kell keresni azokat a korlátokat, amelyek mentén erre lehetősége van anélkül, hogy a szomszédokat zavarná. Ha a szomszéd nyitott az együttműködésre, akkor általában lehet praktikus és azonnali megoldást is találni (pl. jó minőségű, nem nehéz fejhallgató tévéhez/zenehallgatáshoz/játékhoz), vagy értelmes, mindkét fél számára elfogadható kompromisszum is kialakítható, de sok esetben valóban tartós megoldást a műszaki beavatkozás – például a hangszigetelés javítása, zajárnyékoló megoldás építése és hasonlók adnak. Mivel sok megoldás ezek közöl akkor a leghatékonyabb, ha a szomszédnál, a zaj forrásához közel telepítik, fontos a jó viszony fenntartása. Nem minden esetben lehetséges azonban gazdaságosan műszaki megoldást találni, ilyenkor a használattal kapcsolatos kérések vagy jogi kötelezés, végső esetben pedig a költözés lehet a célravezető.
Zajkövetelmények – mennyi is a „túl hangos”?
Magyország egészére vonatkozóan a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket elsődlegesen jogszabályok határozzák meg, jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a zaj- és rezgéskibocsátás mérésének módját pedig a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet). Eszerint még nagyvárosias beépítésű területen sem szabad nappal 55, éjjel 45 decibelnél nagyobb zajt okozni, ami halkabb, mint egy szokásos beszélgetés (tipikusan ~60 dB). Az országos rendeleteken kívül szabályozhatják még helyi rendeletek és szabályok is az együttélés mikéntjét. Ilyen lehet például:
- A helyi zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet (például tilthatja a zöldterület-fenntartást, vagyis a kerti munkákat pihenőidőben)
- A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet
- A társasház házirendje.
Lényeges, hogy a zajjal kapcsolatos határértékek tehát az ingatlan helyzetétől, jellegétől is függenek. Az is fontos kérdés azonban, hogy a zajhatárétékek mennyiben mutatják azt, hogy ténylegesen fellép-e a zavaró hatás. Sok olyan esettel találkozunk, ahol a határértékek teljesülnek, azonban a panaszost ennek ellenére zavarják a zajok. Ez azért lehet, mert az egyéni érzékenységből eredő különbségek mellett a hanghatásokat – így a zajokat is – rendkívül nehéz mindenki számára egyforma jelentéstartalommal egyetlen számértékbe besűríteni, már csak azért is, mert rendszerint a hangmagasság szerint eltérő a hangosság, és mert a hosszú idejű átlagolás elfedi a pillanatnyi hirtelen zajokat, amelyek azonban igen zavaróak (az előírások ezekre egyébként részben már most is jól fel vannak készülve). Ennek megfelelően folyamatosan fejlődik és egyre összetettebb a zajjal kapcsolatos mérési és értékelési módszertan, azonban a jogszabályokban ezek általában csak később jelennek meg. Vagyis a jogszabályoknak történő megfelelés és a tényleges zavaró hatás között nincs tökéletes összhang, így indokolt lehet olyan műszaki megoldásokat keresni, ami az egyénre szabottan kezeli a problémát, a jogszabályok minimális előírásainál jobb minőségben.
Kihívhatom-e a rendőrséget?
A zajongás egyes, nyilvánvaló típusai ellen könnyű fellépni: például egy éjszakai, sok embert zavaró házibuli esetén ki lehet hívni a rendőrt (a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a zajongásra alkalmazható Ptk. 5:23. § alapján, amely általánosságban szól dolgok használatáról és tiltja mások zavarását.) A gyakorlatban a rendőrök először csak figyelmeztetni szoktak, de indokolt második bejelentés esetén (akár ugyanaznap) már bírságot is kiszabhatnak. Az együttélési normákat megsértő lakótárs ellen ahány szabálysértési eljárás indul, annyi büntetést fog kapni. A szabálysértésekről szóló fenti törvény értelmében pedig, ha a pénzbírság nem hajtható be, azt közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni. Nem igaz tehát, hogy a hatóságok soha nem tesznek semmit, és a szabálysértő szomszédot nem vonják felelősségre, az viszont tény, hogy a hatóság csak akkor tud eljárni, ha a szomszédok megtették a feljelentést.
Eljáró hatóságok – hová fordulhatunk panasszal?
Nem minden zajongás alkalmi, és sokszor maga a fennálló probléma megítélése sem fekete-fehér. Általánosságban egy külön cikkben foglalkozunk részletesen a lehetőségekkel (Zavaró zaj – zajvédelmi hatósági eljárás vagy birtokvédelem), az alábbiakban csak a lényeget foglaljuk össze.
Jogorvoslat keresésekor rendszeres vagy folyamatos (pl. ipari/kereskedelmi/vendéglátó tevékenységből származó) zajhatás ellen zajvédelmi eljárás indítható. Ebben az esetben a hatósági jogkört általában a települési/kerületi önkormányzati jegyző gyakorolja. Fontos megemlíteni, hogy bár a társasházi szerződések („házirendek”) tartalmazhatnak előírásokat egyes hang- és zajhatásokra (pl. „tilos este 8 után nyírni a füvet”), ezek a szerződések jellemzően nem tartalmazhatnak szankciórendszert.
Alkalmi vagy változó zajforrás esetén (pl. sportesemény, ugató kutya) zajvédelmi eljárás nem indítható, ezek a szomszédjogi jogviták a birtokvédelem kategóriájába tartoznak: ilyen eljárás a birtoksértést követő egy éven belül kérelmezhető, szintén a jegyzőnél, egy év után pedig a bíróságnál. Az elbíráláshoz szükséges valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és csatolnia. Ezek megléte esetén a jegyző az eljárását néhány hét alatt lefolytatja, általában helyszíni szemlével és az érintettek meghallgatásával. Ha megállapítható a birtoksértő magatartás – vagy alkalmazható más jogszabály, pl. állatvédelmi hatósági eljárás indítható és bebizonyosodhat, hogy a kutya rossz tartási körülmények miatt ugat –, akkor a jegyző elrendeli az eredeti állapot helyreállítását és/vagy a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartás folytatásától.
Védekezési lehetőségek, műszaki megoldások
A lehető legkívánatosabb megoldás minden esetben a problémák megbeszélése, mert a legjobban úgy lehet csillapítani minden zajt, ha az meg sem születik.
Az is tény, hogy sok meglévő lakóépület (pl. régen épül panellakás) falai nem teljesítik a jogszabályban ma előírt hangszigetelési (léghanggátlási) követelményeket. Sajnos, ha valaki egy több évtizede épített lakást megtekintett állapotban vásárolt meg, utólag már gyakorlatilag reménytelen perrel bármiféle kártérítéshez jutni. Vásárlás előtt érdemes mérést végezni vagy a terveket akusztikai szakértő közreműködésével átnézni.
Az átgondolatlan, rosszabb esetben eleve elégtelen tervezés mellett a hanyag kivitelezés is okozhat problémákat: a rezgéseket nemcsak a falak, hanem a nem megfelelően összekötött vagy elválasztott szerkezetek, födémgerendák, sőt, épületgépészeti berendezések is továbbítják. Sokan gondolják tévesen azt is, hogy a jól megépített hőszigetelés jól fogja szigetelni a hangokat is. Ez egyáltalán nincs feltétlenül így, sőt, a hatás fordított is lehet – ezt minden esetben gondosan meg kell vizsgálni.
A léghangok mellett a testhangok is jelentős zavarást tudnak okozni. A kopogó hangok, a felettünk lakó szomszéd dübörgése, a gépészeti helyiségekből vagy a társasházi üzletből, edzőteremből feljövő zajok rendkívül zavaróak tudnak lenni. A legjobb megoldás a gondos tervezés az építést megelőzően; de mit tehetünk egy már fennálló helyzet javítása érdekében?
A cikk folytatódik – szó lesz még ezekről
Vásárolja meg szolgáltatásainkat és olvasson tovább!
Szolgáltatásainkhoz minimum 1 óra egyedi személyes konzultációt is kap.
Már megvásárolta? Lépjen be!